Mire való az első beszélgetés?

Sokan nem azért nem kérnek első beszélgetést, mert ne lenne bennük igény.

Hanem mert nem tudják, mire számítsanak.

És ez teljesen érthető.

Mert az "első alkalom" szóban van valami furcsa nyomás.

Mintha oda már úgy kellene megérkezni, hogy pontosan tudod, mi a problémád.

Mintha szépen össze kellene rakni a történetedet.

Mintha jól kellene fogalmazni.

Mintha már az elején tudnod kellene, hogy biztosan dolgozni akarsz-e velem.

Na, hát nem.

Az első beszélgetés nálam nem vizsga.

Nem felvételi.

Nem diagnosztikai kihallgatás.

És nem is az a hely, ahol neked már nagyon tudatosan kell elmagyaráznod, mi történik benned, miközben én bölcsen bólogatok a háttérben.

Bár bólogatni néha fogok.

Az első beszélgetés inkább arra való, hogy legyen egy nyugodt, emberi kezdőpont.

Elmondhatod, miben vagy most.

Ha tudod pontosan, akkor úgy.

Ha csak annyit tudsz, hogy valami nem jó, akkor úgy.

Ha össze-vissza van minden, akkor azzal kezdünk.

Sokszor éppen az első beszélgetés egyik értéke, hogy nem kell egyedül rendet raknod előtte. Nem kell előre megfejtened magad, hogy aztán már csak prezentáld a kész anyagot.

Megnézzük együtt.

Mi az, ami most nyom?

Mi az, ami ismétlődik?

Mi az, amit már régóta cipelsz?

Mi az, amiről talán még nincs is jó mondatod, csak érzed, hogy ott van?

És közben legalább ilyen fontos kérdés az is, hogy milyen velem beszélgetni.

Biztonságos-e?

Érthető-e?

Van-e benned bizalom?

Én tudok-e neked valódi támasz lenni ebben a munkában?

Mert ez nem mellékes részlet.

Egy önismereti folyamat nem attól lesz jó, hogy valaki kívülről nagyon okosakat mond. Hanem attól, hogy létrejön egy olyan tér, ahol elég biztonság van ahhoz, hogy ne csak beszéljünk a dolgokról, hanem közelebb is tudjunk menni hozzájuk.

Az első alkalom végén nem kell rögtön döntened.

Nem kell ott helyben elköteleződnöd.

Nem kell megígérned, hogy mostantól új ember leszel.

Megnézzük, van-e dolgunk egymással.

Ha igen, beszélünk arról, mi lehet a következő lépés.

Ha nem, az is teljesen rendben van.

Nekem fontos, hogy ne sodródásból induljon el egy folyamat.

Szóval az első beszélgetés nem arról szól, hogy jól teljesíts.

Hanem arról, hogy egy pillanatra ne egyedül kelljen tartanod azt, amiben vagy.

És hogy kiderüljön, tudunk-e innen együtt tovább nézni.