Miért nem elég a beszélgetés?

Van az a pont, amikor már szinte kívülről tudod magad.

Érted, honnan jön egy reakciód. Látod a visszatérő mintáidat. Ki tudod mondani, mi fáj, mi hiányzik, mi lenne jó másképp.

És mégis: amikor megérkezel egy ismerős helyzetbe, ugyanaz történik.

Újra visszahúzódsz.
Újra lefagysz.
Újra túlalkalmazkodsz.
Újra csak később jössz rá, mi lett volna benned igaz.

Ilyenkor sokan azt hiszik, hogy még nem értették meg eléggé magukat. Pedig sokszor nem erről van szó. Hanem arról, hogy a felismerés még nem lett megéléssé.

A megértés fontos, csak nem mindig elég

Nem gondolom, hogy a beszélgetés felesleges lenne. Ellenkezőleg.

Sokszor ott kezdődik minden, hogy végre valaki kimondhatja, mi van benne. Hogy szavakat talál arra, amit régóta cipel. Hogy rálát a saját történetére, működésére, kapcsolati mintáira.

Ez nagyon fontos része a folyamatnak.

Csakhogy van egy pont, ahonnan a megértés önmagában már nem visz tovább. Mert hiába tudod fejben, hogy most nem vagy veszélyben, a tested ettől még reagálhat úgy, mintha veszélyben lennél.

A tested sokszor hamarabb válaszol, mint a gondolataid

Elég lehet egy hangsúly, egy tekintet, egy konfliktushelyzet, és már meg is történik benned valami.

Összeszorul a gyomrod.
Megfeszül a mellkasod.
Elakad a szavad.
Visszahúzódsz vagy éppen támadsz.

És ez nem azért van, mert ne lennél tudatos. Hanem mert az idegrendszered, a tested és a régebbi tapasztalataid gyorsabban mozdulnak, mint a gondolati felismeréseid.

Sok ember pontosan itt akad el. Már sok mindent ért magából, de a hétköznapokban mégis ugyanazok a reakciók veszik át az irányítást.

Nem az a baj, hogy túl keveset gondolkodtál rajta

Sokszor inkább az a helyzet, hogy már túl sokat is gondolkodtál.

Elemeztél. Összeraktad. Elolvastad. Megbeszélted. Próbáltad jól érteni magad.

Csak közben lehet, hogy egyre távolabb kerültél attól, amit valójában érzel.

Nálam sokszor ott kezd el megmozdulni valami, amikor nem csak arról beszélünk, hogy mi történik benned, hanem lassan kapcsolatba is kerülünk azzal, ahogyan mindez most, ebben a pillanatban jelen van a testedben.

Hol kezdődik a valódi változás?

Ott, amikor nem csak felismered a mintádat, hanem elkezded észrevenni azt is, hogyan él benned.

Milyen testérzet kapcsolódik hozzá.
Hol szorulsz össze.
Hol zsibbadsz le.
Hol veszted el magaddal a kapcsolatot.
És mire lenne szükséged ahhoz, hogy egy kicsit másképp lehess jelen.

Ez nem gyors trükk. Nem egy technika, amit ráhúzunk a helyzetre. Inkább egy lassabb, valódibb tanulás: hogy a rendszered fokozatosan megtapasztalja, hogy lehet másképp is.

Mit jelent ez a közös munkában?

Nálam a beszélgetés nem tűnik el. De nem is állunk meg ott.

Figyelünk arra is,

• hogy mi történik benned miközben beszélsz
• hogy hol szakadsz el magadtól
• hogy mit jelez a tested, amikor valami fontoshoz érünk
• és hogy hogyan tud a megértésből lassan valódi belső tapasztalat lenni

Számomra sokszor ez a különbség aközött, hogy valaki csak jobban érti magát, vagy tényleg elkezd másképp működni.

Ha azt érzed, te is már sok mindent átlátsz magadból, de valami mégsem mozdul, akkor lehet, hogy nem még több magyarázatra van szükséged, hanem egy olyan térre, ahol a megértés végre kapcsolatba kerülhet a megéléseddel is.

Itt tudod megnézni, mit jelent nálam az önismereti mentorálás.

Ha pedig inkább személyesen néznéd meg, van-e dolgunk egymással, itt tudsz jelentkezni egy első, kötelezettségmentes alkalomra.