Az önbizalom nem egy egyszeri dolog, amit „megszerzel”, és kész. Inkább egy téma, ami újra és újra előjön az életben.
Elég jó vagyok? Képes vagyok rá?
És ami a legfurcsább: néha akkor sem hisszük el magunknak, amikor már megcsináltuk.
„Á, csak szerencsém volt… jó, de segítettek… kedvezőek voltak a körülmények…”
Sokszor úgy bánunk magunkkal, ahogy senki mással nem tennénk.
Van bennünk egy kielégíthetetlen bizonyításvágy, és ennek jegyében képesek vagyunk a végletekig hajszolni magunkat — néha konkrétan bántani is.
Mintha lenne bennünk egy szigorú rész, aki nagyon nehezen adja meg a bizalmat és az elismerést.
És ettől sokszor nem élvezed a sikert — csak mész tovább bizonyítani.
Ezen a férfikörön ezt nézzük meg együtt:
hogyan működik bennünk ez a szigor, mit akar valójában, és hogyan lehet úgy kezelni, hogy ne ő vezessen.
Hogy lehessen valódi bizalmat építeni magad felé — nem dumából, hanem belső tartásból.
Ez egy biztonságos, megtartó kör. Jöhetsz az elakadásoddal, a kérdéseiddel, a győzelmeiddel is.
Ha hív a téma, várunk.
